Hát, a mai napom egy Földrajz dolgozattal kezdődött, amit egy Kémia és végül egy Francia dolgozat követett.
További megpróbáltatás nem volt... Vagyis, azt hittem... Összevont Angol óránk volt! A kedvenc tanárommal. :)
Aztán nap végén elugrottunk D.-val Ana-Sama-hoz, aki beteg. Lábadozik szegénykém. Bár csak torokgyuszija van de az is éppen elég. Leadtuk a leckét, majd hazajöttem. Megtanultam, kajáltam, satöbbi. Míg Kaa-san hazaért, addig betakarózva, meleg cuccokba bebugyolálva, tévét néztem.
De mikor megérkezett, rögtön lerohantam, hogy menjünk el a Madaras Tacskóba...
Elmentünk. Az elágazáson egy órát vártunk a buszunkra, ami már lassan csodának minősült.
Leülünk, utazunk, megyünk, megyünk. Mikor Rákoskertnél a buszvezető benyögi hátra fordulva, hogy: "-Valaki tudja merre kell menni?" Gondoltam ez is valami amatőr lehet....
Egy nő elmondta neki, hogyan tud ráfordulni a Péceli útra, aztán leszállt. Tovább egy pasi irányította, akinek szintén az volt a célja, mint nekünk...
De mikor már épp a célnál járunk, egyre messzebb és messzebb kerültünk a Madaras Tacskó pirosló feliratától, hogy már nem is láttam... { nem a látásommal volt a baj} Hanem azzal, hogy 'gyakorlott' buszvezetőnk, lefordult a M0-sra... o.O Egy másik csajjal ott mondtuk neki, hogy nem jó felé megyünk, mikor elkezdi, hogy majd Ecsernél visszafordul... Szóval kivitt minket Ecserre...
Ott akart fordulni, de a busz beragadt... T_T Nagy nehezen kivergődtünk, aztán irány Maglód!
És ott megvettük a szülinapi ajándékomat, bár az esemény csak egy jó hónap múlva esedékes, de megvettük. És annyira tetszik :) Kis cuki:)
További megpróbáltatás nem volt... Vagyis, azt hittem... Összevont Angol óránk volt! A kedvenc tanárommal. :)
Aztán nap végén elugrottunk D.-val Ana-Sama-hoz, aki beteg. Lábadozik szegénykém. Bár csak torokgyuszija van de az is éppen elég. Leadtuk a leckét, majd hazajöttem. Megtanultam, kajáltam, satöbbi. Míg Kaa-san hazaért, addig betakarózva, meleg cuccokba bebugyolálva, tévét néztem.
De mikor megérkezett, rögtön lerohantam, hogy menjünk el a Madaras Tacskóba...
Elmentünk. Az elágazáson egy órát vártunk a buszunkra, ami már lassan csodának minősült.
Leülünk, utazunk, megyünk, megyünk. Mikor Rákoskertnél a buszvezető benyögi hátra fordulva, hogy: "-Valaki tudja merre kell menni?" Gondoltam ez is valami amatőr lehet....
Egy nő elmondta neki, hogyan tud ráfordulni a Péceli útra, aztán leszállt. Tovább egy pasi irányította, akinek szintén az volt a célja, mint nekünk...
De mikor már épp a célnál járunk, egyre messzebb és messzebb kerültünk a Madaras Tacskó pirosló feliratától, hogy már nem is láttam... { nem a látásommal volt a baj} Hanem azzal, hogy 'gyakorlott' buszvezetőnk, lefordult a M0-sra... o.O Egy másik csajjal ott mondtuk neki, hogy nem jó felé megyünk, mikor elkezdi, hogy majd Ecsernél visszafordul... Szóval kivitt minket Ecserre...
Ott akart fordulni, de a busz beragadt... T_T Nagy nehezen kivergődtünk, aztán irány Maglód!
És ott megvettük a szülinapi ajándékomat, bár az esemény csak egy jó hónap múlva esedékes, de megvettük. És annyira tetszik :) Kis cuki:)
R.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése