Rettegek

A tegnapi napom érdekes volt, először ott kezdődött, hogy 5-kor keltünk Bou-val, vagyis én előbb, mert rémálmom volt. Pedig mellette mindig jól alszom. Elmeséltem neki, és azt mondta, hogy lehet, hogy a képek amiket Cellnél néztünk, azok tették be nálam a kaput. Hazajövet a kocsiban elszívtunk egy cigit, majd mikor kiszálltam, akkor is, és mikor a suliba tipegtem, hát izé... akkor is. Kész ideg voltam az álmomtól. Lehet, hogy túlzottan felfújom a dolgokat, de könyörgöm, az a köcsög kis ember az álmomban megkarmolt, és a kezemen tényleg van egy seb, ami eddig ott sem volt...
A suli szokványos volt... Unalmas, és hosszú... Vártam, hogy haza érjek. Tanultam és utána fellapoztam az álmoskönyvet. Hát, amiket olvastam, elméletben jók, a múltra vonatkoznak, hogy sok-sok változáson estem keresztül, de semmi más. Este nem mertem egyedül aludni, jobbnak láttam, ha anyu karjaiba menekülök... Gyerekes vagyok?! ez van... Mindegy... Este nem voltak rémálmaim.
Reggel mégis úgy készülődtem a suliba, hogy az egész lakás díszkivilágításban égett. Kicsit nagyon félek... Tudom, hogy hülyeség, meg hogy egy film szerű az egész, de akkor is zaklatott vagyok tőle... Attól meg aztán végképp, hogy van egy égési sérülés a karomon, és este még nem volt ott... Reggelre meg már igen... És nem vasaltam hajat sem... Túl reagálom?! o.O

Ezt hallgatom: Miyavi - Please, please, please